Esőkert: Kialakítása, növényei – és az esővíz hasznosítása

Ha esik az eső, az embereknek egy nagy százaléka bosszankodni kezd.

Ezzel nincs is semmi baj, hiszen nem kell, hogy mindenki szeresse az esőt.

De azért akinek kertje van, az valljuk be, másképp látja ezt a témát!

Rögtön felvidulhat az ember, mert rájön, hogy nem kell öntözni, mert azt ingyen megkapta az égből.

És hogy ne csak a jelennek örüljünk, hanem a jövőre is gondoljunk, érdemes az ereszcsatorna alá egy hordót tenni, amivel további ingyen locsólóvízre tehetünk szert.

És hogy mire jó még a csapadék?

Erről a cikk folytatásában írunk!

Az esőkert ismérvei

Egy kerttulajdonos számára az eső egyet jelent az ingyen öntözéssel.

Öröm, amikor a természet időt és pénzt spórol nekünk, és elvégzi helyettünk a locsolás feladatát.

Praktikus megoldás ilyen alkalmakkor egy nagy edénybe vagy hordóba gyűjteni a vizet, hogy aztán majd a következő locsolásnál ebből juttassuk éltető vízhez kedvenc növényeinket.

Ezen kívül van még egy másik nagyon hasznos módszer, egy bizonyos kertépítési eljárás, amely a természetet utánozva juttatja nedvességhez a kertet.

Ez az úgynevezett esőkert!

esőkert növényei

Félreértés ne essék, amikor esőkertről beszélünk, akkor nem egy külön kerttípusra gondolunk. Ez valójában a kerten belül speciálisan kialakított kisebb rész.

Mesterségesen létrehozunk mélyedéseket és aztán arrafelé tereljük a vizet, természetesen úgy, hogy előtte megfigyeljük, hogy merrefelé van az esővíz folyásiránya.

Mivel a víz nem egyszerűen csak átfolyik ezen a területen, hanem közben beszivárog a földbe is, így ennek haszna van. Emellett a föld egy szűrő munkát végez és az így megtisztított esővíz jobb állapotban kerül vissza a folyókba, patakokba.

Nagy előnye továbbá, hogy alacsony a kialakítási költsége. Miután megterveztük, némi ásással és egy kis terület rendezéssel illetve ültetéssel már el is készült az esőkert, ami tovább emeli a térköves kertünk vonzó megjelenését és hasznosságát.

Vízelvezetés a kertben

Több helyről is terelhetjük a vizet egy irányba: a járdáról vagy az ereszcsatornáról, illetve az útról is.

Az egész arra alapul, hogy megfigyeljük az esővíz folyásirányát, majd ennek alapján a már meglévő vagy mesterségesen létrehozott mélyedésekbe tereljük a vizet, ahol virágoskertet alakíthatunk ki.

A dolog hasznossága abban áll, hogy így a víz nem csak átfolyik a területen, hanem lesz ideje beszivárogni a földbe. Az esőkert továbbá elnyeli a szennyezett csapadékot és tisztítva juttatja vissza azt a talajba.

Ezzel a módszerrel az ereszcsatornából vagy a járdáról is egy irányba terelhetjük a vizet. A vízzel elárasztott területekre pedig olyan növényeket és virágokat telepítsünk, amik kedvelik ezeket a körülményeket és amik ezen kívül más törődést nem igényelnek.

A tartályokon, csöveken, a szivattyún és a járdalapokon kívül már csak néhány ötletre lesz szükség!

Esőkert kialakítása

esőkert kialakítása

Mi az esőkert kialakításának módja viacolor kövek felhasználásával?

Az esőkertek lehetnek medencéhez hasonlatos alakúak, vagy hosszúkásabb árok formájúak. Amennyiben olyan udvarunk van, aminek nem elég nagy a dőlésszöge és így nem tud magától lefolyni a csapadék, akkor azt tudjuk csinálni, hogy meghosszabbítjuk az ereszcsatornát, vagy árkokat ásunk, amivel szintén irányt adunk a víz folyásának.

Ez a megoldás igen hasznos lehet kertes társasházak udvaránál, mivel megkönnyíti a kert gondozását. Arra azért figyeljünk, hogy a közlekedőkhöz, kerti úthoz, vagy épületalapokhoz ne építsük túl közel az esőkertet, mert akkor kár keletkezhet.
Kezdő kerttulajdonosként a legegyszerűbb verzió az, hogy az esővízre épülő kertet közvetlen az ereszcsatorna kifolyó részénél alakítjuk ki, legalább 1 méter távolságra a házfaltól.

A csatorna csövének meghosszabbításánál sokkal elegánsabb, ha viacolor kövekből alakítunk ki egy vízelvezető medret, amely alatt összefüggő betonréteg biztosítja a víz szigetelést. Ha már itt tartunk, ennél a verziónál nem árt, ha a házfal vízszigetelését is mindjárt ellenőrizzük és megerősítjük, ha kell.

Az esőkertek szegélyezését lehetőleg ugyanolyan viacolor kövekkel oldjuk meg, mint amiből a vízelvezető medret építettük. Ha az esőkertet távolabbra helyezzük az ereszcsatornától, akkor hosszabb árkot, vagy árkokat kell kialakítanunk a vízelvezetésre a kertben. Ezeket is építhetjük vályú alakú betonra helyezett viacolor kövekből, és ha szeretnénk még természetesebb látványt, akkor szórjuk tele a medret kulé kaviccsal úgy, hogy teljesen elfedje az árok felületét, így patakmederhez hasonló megjelenést kapunk!

A viacolor kövekből használjunk minél természetesebb kinézetűt, pl. koptatott téglahatású térköveket, hogy ez is tükrözze az esőkertekre jellemző természetközeli gondolkodásmódot. Az esőkert alatti tómeder kialakításától függően használhatjuk ugyanezeket a viacolor köveket látvány elemek építésére, mint pl. egy mini híd téglahatású térkőből, vagy tószéli sziklakert homokszínű koptatott térkőből, vagy gyalogos átkelésre szolgáló cölöpök ugyanebből a térkőből.

Ha nem szeretnénk annyi vizet a kertben, hogy kerti tavacska alakuljon ki belőle, akkor egy túlfolyón keresztül tudjuk szabályozni a vízszintet, amit szintén kialakíthatunk viacolor kövekből, patakmederhez hasonló árokkal, vagy egy térkőből és betonból kialakított esővíz ülepítő aknát süllyeszthetünk a föld alá, és innen tovább vezethetjük az esővizet földalatti csövekkel.

Esőkert növényei

A vízzel alaposan elárasztott területre olyan növényeket telepítsünk, amik jól érzik magukat egy ilyen környezetben és más gondoskodást a vízen kívül különösebben nem is igényelnek. Időt és pénzt spórolunk magunknak, ha ezt a módszert alkalmazzuk.

Egy jól kialakított esőkert növényeivel és szellemiségével egy csodálatos, életteli kertrészt hozhatunk létre, ami vonzani fogja a madarakat, pillangókat, rovarokat, de számíthatunk a békák és gyíkok megjelenésére is.

Esővíz tároló, ülepítő

1. megoldás: Föld feletti esővíz tartályok

Egy száz négyzetméteres tető felületről éves viszonylatban átlagosan ötven köbméter esővizet lehet felfogni és hasznosítani. A felhasználás célja legtöbbször a kerti locsolás költségcsökkentése, de némi befektetéssel WC-öblítésre, mosásra és takarításra is alkalmassá tehető a rendszerünk.

A legelső szempont az esővíz hasznosításra kitalált rendszerünk tervezésénél és kivitelezésénél, hogy kevés befektetéssel megvalósítható legyen, különben a vízdíjból megspórolt összegek 200 év alatt sem érik majd el a rendszer önköltségét. Ennek ellenére vannak dolgok, amelyeken nem érdemes, nem is lehet spórolni.

A minimum kiépítés, amiben érdemes gondolkodni, a következő: a tetőről lefolyó vizet a csatorna csövének kivezetésével felfogjuk egy nagyobb műanyag hordóba, amelyre az alja közelében csapot is szereltek. Ha szükséges, a hordót előregyártott beton járdalapokra helyezzük, annyira megmagasítva ezzel, hogy a csapja alá beférjen egy locsoló kanna, vagy vödör. A hordó ne legyen rozsdás, lyukas, kátrányos vagy vegyszeres fémhordó, azzal több ártunk, mint használunk. A csatorna kivezetésénél szűrőt kell alkalmazni, mert a tetőről mindig fog érkezni egy kis falevél, moha, madárfészek, vagy valami, ami eltömíti a leeresztő csapot. Természetesen a szűrőt időnként illik kitisztítani. Ha gyárilag nincs kialakítva, akkor ne felejtsünk el túlfolyót szerkeszteni a hordóra, nehogy a házfalat kezdje áztatni a hordó peremén túlfolyó víz.

Később, ha már sikerült spórolni valamennyit a vízdíjból, akkor búvárszivattyút is telepíthetünk a műanyaghordóba, és egy locsolócsőre is beruházhatunk, amelynek segítségével sokkal kényelmesebb lesz az öntözés, mint kannával vagy vödörrel. Mindkét esetben tanácsos a locsolni kívánt növényekig egy közlekedő utat kialakítani, legalább lépésközre helyezett járdalapokkal, vagy akár több járdalapnyi szélességben.

Ha nagyban gondolkodunk, akkor egy valamivel drágább rendszer segítségével megszabadulhatunk a csatornadíjtól és a vezetékes vízdíj nagy részétől, a 2. pontban leírt módon.

2. megoldás: Föld alá süllyesztett esővíz tároló kialakítása járdalapokkal

A föld alá süllyesztett, zárt tartályból nem fog kipárologni a víz, és nem lesz szúnyoglárvák tanyája. Bár a kiépítés és az anyag költsége jóval több, de hosszabb távon spórolni is ezzel lehet igazán a rezsiköltségeken.
Az esővíz begyűjtése itt is a csatorna csövének kivezetésével történik.

A víz egyenesen a műanyag tartályba érkezik. A tartály általában hegesztett polipropilén, ami élelmiszerek tárolására alkalmas anyag, mivel egyáltalán nem oldódik, nem lép reakcióba a benne tárolt vízzel.

A gödör kiásása után célszerű a tartály számára stabil, vízszintes alapot kialakítani úgy, hogy a gödör alját kibetonozzuk, vagy beton járdalapokkal leburkoljuk.

A bejövő esővíz szűrése, és a szűrő karbantartása itt még fontosabb, mivel ezzel a vízzel fogunk WC-t öblíteni, mosni, takarítani, és kertet locsolni.

A tartályból házi vízmű segítségével szivattyúzzuk ki a vizet. A tartályból kilépő vízvezetéket nem szabad összekötni a vezetékes vízhálózattal, különálló műanyag csőrendszert kell kiépíteni a WC-hez, mosógéphez, és a csaphoz. A túlfolyást itt is biztosítani kell, nehogy véletlen a házfalra, vagy a ház alá vezessük azt a vízmennyiséget, amit a tartály már nem tud befogadni.

A házfalat védhetjük azzal is, ha egy vagy két sor járdalapot helyezünk el közvetlen a fal tövében, erősen kifelé lejtetve, így nem engedi a fal melletti sarat felverődni, és elvezeti a vizet a házfaltól. A funkciót az egyszerű betonszínű járdalapok is ellátják, de ha feltűnő helyen van, akkor sokkal jobbak a mészköves, gyöngykavicsos, vagy színezett finomszemcsés járdalapok.

Az esővíz gyűjtő kert építéséhez alkalmas viacolor kövek megtalálhatók a választékunkban, tekintse meg most a legmegfelelőbb térkő árát itt: Térkő árak.

This Post Has One Comment

Vélemény, hozzászólás?