A talaj kiemelését kb. 30 cm-el szélesebben végezzük el, mint a tervezett burkolandó felület. Már a kiásás során ügyeljünk a lejtés kialakítására, a csapadékvíz gyorsabb elvezetése érdekében! Mivel a természetes fagyhatár hazánkban 80 cm, ebben a zónában ne legyenek fagy által veszélyeztetett anyagok (pl: agyagos talaj). A terület tükörszintjét a kívánt formára alakítsuk és megfelelő eszközökkel tömörítsük.
Fagyvédő rétegnek csak humuszmentes, megfelelő szemcseméretű homokoskavics, zúzott kőzet, vagy ezek egyenlő arányú keveréke alkalmas, melyek az időjárással és faggyal szemben ellenállóak, valamint a tömörítés során nem szenvednek szemcseroncsolódást. A 0-16 mm-es kavicsot rétegenként fektesse le, és pl. rázóhengerrel tömörítse (max. 20 cm rétegenként!). E fagyálló réteg vastagsága a helyi adottságoktól és a felület terhelésétől (fagymélység) függően 30-70 cm-es, és esése megegyezik a felület esésével. Erre kerül teherhordó réteg (finomplanírozás) 0-16mm-es kavicsból, melyet úgy kell tömöríteni, hogy a beágyazó homok ne peregjen a tartórétegekbe és víz se mossa ki. A finomplanírozást +/- 1 cm-es pontossággal kell előállítani, hogy elkerüljük az egyenetlen lefektetést.
Az oldalszegélyezés biztosítja, hogy a szélső burkolólapok nem lazulnak ki. Ideális esetben ez 6 cm vastag, 20-25 cm magasságú szegélykövekkel történik. Helyezze a köveket egy kiásott árokba, 10-15 cm-es betonágyba.
A fektetés során, amennyiben több raklapnyi térkővel dolgozunk, ajánlott a követ a raklapokról keverve rakni; ezáltal csökken az elkerülhetetlen szín és felületbeli különbségek hatása. A térkő lerakást a sarokból kiindulva kezdjük, lehetőség szerint a felület legmélyebb pontján. Aknák, vízelvezetők, fal és egyéb csatlakozási pontoknál végzett illesztési munkák során a köveket megfelelő szerszámokkal (törőolló, vágókorong) tudjuk méretre igazítani. A köveket nem szabad túl szorosan fektetni, összeilleszteni, hanem ügyelni kell egy körbefutó, kb. 3-4 mm-es fugára. Ez azért fontos, mert a fuga átvezeti és kiegyenlíti a terhelés által a kövek között keletkező feszültséget. Az egyenletes fugavonal megtartása zsinór vagy léc segítségével, 1-1,5 m-enként végzett ellenőrzés mellett végezhető. A térkő fektetési minta nem csupán tetszés dolga. A járművek által használt burkolatokon a fő haladási irányra átlós (diagonál) rakási módot válasszunk. Így a kőnek mind a négy oldalán egyenletesen oszlik el a terhelés, felfogja a toló- és csavaró erőket, és az autó kerekei által keltett zaj is csökken. A kövek felső oldalát a beépítmények (csatornafedél, stb.) szintjétől kb. 1,5 cm-rel magasabban kell fektetni, mert a későbbi tömörülési folyamatoknak köszönhetően kb. 0,5-1 cm-rel süllyed.
A fugák kitöltéséhez kötetlen anyagot kell használni. Használjon mészben szegény fugaanyagot (pl. “térkő homokot”, azaz kvarchomokot), mert ez segít megelőzni a kivirágzást. A 0,6-2 mm szemcseméretű térkő fugahomokot szórja a felületre, majd söpörje be. Anyagszükséglet: kb. 2-5 kg/m2. A besöprést addig végezzük, amíg a kövek közötti fugát a homok teljesen ki nem tölti. Bevibrálás előtt a kövekről söpörjük le a maradék besöprő homokot, hogy az a gép talpa alá kerülve ne okozzon felületi sérüléseket, karcolásokat.
A lerakott köveket rázólappal (lapvibrátorral) néhányszor keresztben és hosszában is megvibráljuk. Lehetőség szerint a felületi sérülések elkerülése érdekében a vibrátor talpára szereljük fel gumitalpat. Ezután a fugákat újra besöpörjük, a maradék homokot eltávolítjuk, majd újra megvibráljuk. A felület elkészültével a terület teljes mértékben terhelhető. A maradék fugaanyag, ill. annak pora kerti slaggal lemosva eltávolítható. Egy-két hónap elteltével újra átsöpörhetjük a területet, hogy a fugák teljesen feltöltődjenek. A fugázást csak száraz felületen végezzük!
