A domborzati viszonyok miatt hazánkban a legtöbb kertnek van némi lejtése, vagy emelkedése valamilyen irányban, ami nem baj, tulajdonképpen érdekesebb is a tökéletesen vízszintes kertnél. 

A lejtős területekre viszont nem lehet széket és asztalt állítani, kényelmetlen rajta labdázni, futni, sportolni. 

A lejtős telket célszerű tagolni térkőből, vagy rézsűkőből készült támfalakkal, és az elkülönülő részeket összekötni, pl. térkövezett lépcsőkkel.

Cikkünkben ehhez adunk segítséget.

A lejtős kertek megoldásai

A járda síkja alá süllyesztett sziklakert, kerti kiülő hely

Rendhagyó, különleges megoldás, hogy a járdánk síkja alatt létrehozunk egy mini szurdokot, és itt sziklakertet, fallal körbevett kerti kiülőt alakítunk ki. A szurdokok klímáját kedvelő növények lehetnek a sziklakertünk díszei. Ilyen helyen talán még jobb hangulata van a kerti kiülőnek, mert a falak védik a területet a széltől. Éppen ezért nagyon gyakori, hogy a süllyesztett, térkőből épített fallal körülvett kerti kiülő hely közepén tűzrakóhely is van, ez szélcsendes helyen dupla élvezet. A legprofibb megoldás az, ha a tűzrakóhely a térkövezett felület alá van süllyesztve, és egy vasfedél ráhelyezésével bármikor újra hasznos járófelületté változtatható.

A talaj síkja alá süllyesztett területeknél nagy hangsúlyt kap a vízelvezetés. A víznyelős, drain csöves megoldás drága és sokáig tart, ennél sokkal egyszerűbb, ha a mini szurdok legmélyebben fekvő oldalát nyitva hagyjuk, így a csapadékvíz magától távozni tud. A nagyobb szintkülönbségek áthidalására szükség lehet néhány lépcsőfok kialakítására, ezeket célszerű ugyanabból a térkőből megépíteni, mint amivel a környező járófelületeket burkoltuk – a térkő szintkülönbséget egyedileg szükséges meghatározni.

Járda síkja melletti emelkedő

A kapubejárótól a bejárati ajtóig általában szeretnénk akadály mentesen, minél kevesebb lépcsőt megmászva eljutni. Ha a szintkülönbség méterenként 8 – 10 cm-nél nagyobb, akkor viszont a téli csúszásveszély miatt elkerülhetetlen a lépcsőfokok beiktatása. A lépcsőfokokat lehet térkövekkel burkolni, ezeknek általában enyhén érdesített a felületük, és a kisméretű kövek közötti gyakori fugák is adnak némi kapaszkodót a cipőtalpunknak.

A járda síkjánál magasabban fekvő területekről az eső rámoshatja a talajt a járdára, ezt a jelenséget a szintkülönbség nagyságától függően többféle módszerrel előzhetjük meg:

Ha 5 és 15 cm közötti a szintkülönbség, akkor a térkő szegélyt kiemelhetjük a térkő síkja fölé úgy, hogy 25 vagy 30 cm magasságú szegélyt vásárolunk, és ez a 10 – 15 cm vastag betonágyból még bőven kiáll. Ilyen esetben a szegély melletti terület nem emelkedhet túl hirtelen, mert akkor hirtelen lezúduló csapadék esetén átcsaphat a térkő szegélye fölött. Ezt az enyhe lejtőt is célszerű minél előbb pázsitfűvel, vagy más talajtakaró növénnyel betelepíteni, ezek megakadályozzák a talaj lemosódását a térkövezett járdára, még hirtelen eső, vagy hóolvadás esetén is.

Ha 15 cm és 120 cm közötti a szintkülönbség, akkor a térköves járda mellé tehetünk beton támfal elemeket – ami más néven rézsűkő vagy támfalkő –, vagy akár sziklákból is építhetünk ekkora falat, némi kötőanyag segítségével. A rézsűkövek előnye, hogy könnyen és gyorsan beépíthetők, és nagyon stabil falat képeznek. Hátrányuk, hogy a szélességük miatt minimum 40 cm-t elvesznek a mellettük lévő lejtős területből. A rézsűköveket is érdemes beültetni olyan növényekkel, amelyek gyorsan gyökeret eresztenek, és megakadályozzák, hogy a talaj rámosódjon a járda térköveire. A tér kihasználás szempontjából még jobb megoldás, ha a szintkülönbség áthidalására falat építünk, pl. téglahatású térkövekből, ezek általában 10 – 15 cm-nél nem szélesebbek, tehát maximum ennyit vesznek el a járda melletti rézsűből. A max. 60 cm-es falmagasságnál még nem kötelező, de célszerű az első sort betonba ágyazni. Ennek hiányában legalább a fagyvédelem céljára építeni kell egy homokos kavics ágyazatot, és ebbe beledöngölni az első sor térkövet, majd ezután lehet folytatni a falazást. A 60 cm-nél magasabb fal esetén mindenképp szükséges, hogy az első sor térkövet beton ágyazatba helyezzük. Ilyenkor a falvastagságot is növeljük meg úgy, hogy a térköveket nem hosszirányba, hanem merőlegesen, azaz a keskenyebb felével a járda felé állítjuk.

Ha 120 cm feletti a szintkülönbségünk, akkor masszív, vasalt betonalapra helyezett rézsűkőből épített támfal építése javasolt. Nagyobb lesz a támfal teherbírása, ha a rézsűkövet úgy építjük be, hogy az emelkedő irányába kapjon -5% dőlést. Az első sor rézsűkövet az alap kialakításakor állítsuk bele a friss betonba úgy, hogy a rézsűkő alja a térkövezett járda síkja alatt legyen 10 cm-rel.

A támfal építés szabályai

A támfalakat két csoportba érdemes osztani:

1. 2 méternél alacsonyabb támfalak
2. 2 méternél magasabb támfalak

Amennyiben a legolcsóbb támfalat szeretnénk, és a szakemberekre nem szeretnénk költeni, a kerti támfal építésre különösebb szaktudás nélkül is nyugodtan vállalkozhatunk, hiszen ha a fal magassága nem magasabb 2 méternél, akkor a támfal építés házilag is megoldható. 

A támfal építés szabályait azonban ekkor is érdemes nagyon komolyan venni, a megfelelő hozzávalók beszerzését is beleértve!

A legolcsóbb támfal elemek

• Beton támfal elemek min. 12 db / négyzetméter mennyiségben
• Termőföld
• Sóder
• Cement
• Talicska
• Csákány
• Lapát
• Gumikalapács
• Zsinór
• Mérőszalag

Az összetevők után pedig következzen a “recept”.

A kerti támfal építés hozzávalóinak beszerzése

Amire biztosan szükségünk lesz, az maga a beton támfal elem, vagy más néven a rézsűkő. 

Az általunk forgalmazott 40 x 40 x 13 cm-es típusból az egy négyzetméternyi felületre számított anyagigény 18 db. 

Sok esetben a rézsűkövek között hagynak 15 cm hézagot, hogy a növényeknek több helye legyen, a kerti támfal több zöldet mutasson, mint betont. Ez általában statikailag is még elfogadható, nem bontja meg a támfal stabilitását. 

Azzal érdemes számolni, hogy a hézagokon kisebb-nagyobb mértékben kimossa az eső a termőföldet, és ez látszani fog a támfal előtt lerakott térkő felületen, ha ilyen elrendezésű a kert. 

A két méternél alacsonyabb kerti támfal építéséhez ezen kívül csak homok és kavics kell, illetve földnedves beton, ha a fal több, mint egy méter magas.

A kerti támfal elemek alapjának elkészítése

1. Zsinór segítségével jelöljük ki az alap nyomvonalát 40 cm-es szélességben. 

2. Ássuk ki a földet kb. 30 cm mélységben, ha a falmagasság 1 méternél kisebb, illetve 50 cm mélységben, ha 1 méternél magasabb a fal. Az alap mélységét úgy kalkuláljuk, hogy az alsó sor a rézsűkövekből legalább félig be lesz ásva a földbe. 

3. Homok és kavics keverékéből 20 cm vastagságban töltünk be az árokba, majd megdöngöljük, így kapunk egy fagyvédő réteget. 

4. Az 1 méternél magasabb falmagasság esetén erre még 20 cm földnedves betont is terítünk. Ügyelni kell rá, hogy a betont csak közvetlen a rézsűkövek elhelyezése előtt töltsük be az árokba, nehogy túl korán megkössön. Arra is figyeljünk, hogy a talajszint alatt 7-8 cm-rel be kell fejeznünk az árok feltöltését, hogy maradjon helye a rézsűköveknek.

A rézsűkő lerakása és a növénytartó támfalkő beépítése

5. Az elemeket sorban egymás mellé helyezzük hézag mentesen, vagy hézaggal, ahogy ezt már a hozzávalók beszerzésekor nyilván eldöntöttük. 

6. Ha betonba rakjuk a “támfalköveket”, akkor gumikalapáccsal beütögetjük őket a helyükre. 

7. Amint kész az első sor, a növénytartó részt betöltjük termőfölddel. 

8. A rézsűkő mögötti területet betölthetjük a maradék homokos kaviccsal, hogy elősegítsük a csapadékvíz elszivárgását. 

9. A korábban kiemelt földdel az első sor síkjáig feltöltjük a rézsűkövek mögötti területet is, és bedöngöljük. 

10. A második sor elhelyezése úgy történjen, hogy fél kővel elcsúsztatjuk a sort, így stabilabb lesz a fal. 

11. Ha ütközésig egymásnak toljuk az elemek peremét („előlapját”), akkor lesz a lehető legmeredekebb a fal, azaz 70 fokos a dőlésszög, azonban így nem sok helyet hagyunk a növényeknek. 

12. Ha a fal mögött van elég hely, akkor hagyjunk el soronként 10 cm-t a növény ültetéshez. 

13. Manapság igen népszerű a flórakosár támfal, ehhez a növénytartó részt és a támfalkövek mögötti területet mindig soronként betöltjük földdel az adott sor magasságáig, így haladunk a tervezett falmagasság eléréséig.

Tanácsok a két méternél magasabb kerti támfal építéséhez

A két méternél magasabb támfal építését lehetőleg bízzuk szakemberre. 

Bár így biztosan nem a miénk lesz a legolcsóbb támfal, de gondoljunk rá, hogy egy rosszul elkészített fal leomlása anyagi és testi épségbeli károkat okozhat. 

A magas támfal építésénél már szükség lesz rá, hogy kb. 2 méterenként az egy oszlopban elhelyezkedő rézsűköveket betöltsék betonnal, és be is vasalják. 

A magasságtól függően az alapként szolgáló betonréteg vastagságát is meg kell növelni. 

A beépítéskor a támfal elemeket 5%-os lejtéssel meg lehet dönteni a mögöttük lévő földtömeg irányába, esőzések alkalmával így jobban ellenállnak a vizes földtömeg nyomásának.Az általunk forgalmazott beton támfal elemek választéka és árai itt találhatók.